10 népszerű tévhit és mítosz, amit elhitetnek velünk a Hollywoodi filmek

Valójában a főhős sérülését nem csak maga a robbanás, hanem a robbanás lökéshulláma is okozhatja, ami akár épületeket is képes lerombolni, a közelben tartózkodó emberek belső szerveiben pedig életveszélyes sérüléseket okozni. A robbanás lökéshullámának ereje egyébként függ a robbanóanyag típusától és a robbanás helyétől is.

Elméletileg egy cigarettacsikktől valóban begyulladhat a benzin, mivel a benzin gyulladási hőmérséklete nagyjából 260-280°C körül van, a cigaretta égéspontja pedig 260-300°C körül. A cigaretta azonban csak az emberek szájában, szívás közben képesek annyira felhevülni, hogy elérjék ezt a hőmérsékletet, így a benzintócsába pöckölve önmagától nincs olyan hőmérséklete, hogy lángra legyen képes gyújtani vele a benzint.

A víz 800-szor sűrűbb, mint a levegő. Épp ezért bármely tárgy, amely a vízben mozog, óriási ellenállással találkozik, amely lelassítja azt a mozgásban. Mivel a vízbe történő lövés általában nem függőlegesen történik, ezért a fénytörés miatt ráadásul majdhogynem lehetetlen fegyverrel eltalálni egy víz alatt úszó személyt.

A fejre mért erős ütés valóban okozhat ájulást, ám ehhez olyan erős ütésre van szükség, ami nagy valószínűséggel már a súlyos agykárosodás egyik mellékhatásaként okoz emlékezetvesztést. Ilyen esetben, ha az ember felébred hányingert, szédülést és zavarodottságot érezne magán, arról nem is beszélve, hogy mielőbbi orvosi segítségre szorulna.

A golyóálló-mellények valóban biztonságot tudnak nyújtani a legtöbb pisztolyfajta ellen, ám nem védi meg teljesen a viselőjét a sérülésektől. Vérömleny, törött bordák – ezek a golyóálló-mellényeket ért lövések szokásos következményei.

A nagy magasságból történő ugrás csodája, hogy nem is egyszerűen a szénára esnénk, hanem átrepülnénk azon. A Leicesteri Egyetem diákjai kiszámolták, hogy már 12-13 méteres magasságból történő ugrás is súlyos sérüléseket okozhat a széna vagy szemétkupac méretétől függetlenül – mivelhogy átzuhan rajtuk az ember.

Amikor a folyékony nitrogén találkozik a bőrrel, valóban pillanatok alatt képes lehűteni a külső bőrréteget, ám a belsejében lévő húst és egyéb szerveket nem képes egyik pillanatról a másikra lehűteni, ehhez hosszas ideig kéne a folyékony nitrogénbe tartani az adott testrészünket. Ennek megfelelően tehát nem lehet egy ember karját például apró jégkockákra törni azután, miután belemártottuk a kezét egy vödör folyékony nitrogénbe, ahogy egyébként a fémek és egyéb anyagok sem törnek apró darabokra ettől. Ha érdekel a téma, akkor ajánljuk figyelmedbe az ALÁBBI videóban látható őrült orosz kísérletet.

Ez számtalan dologtól függ, a fa bútor típusától, vastagságától kezdve egészen annak súlyáig. Igaz, ami igaz, valóban képesek lehetünk eltörni egy széket vagy asztalt valakinek a hátán, ez azonban sosem járna nyomtalanul: legjobb esetben zúzódással, rosszabb esetben a csigolyák törésével járhat. Ha tehát verekedés közben szétvernek egy széket valakinek a hátán, az utána biztosan nem lesz képes folytatni a verekedést úgy, mintha mi sem történt volna.

A valóságban egy ablaküveget betörni nem egészen olyan könnyű, mint ahogy azt a filmekben megszokhattuk. Ha ez esetleg mégis sikerül, akkor a méretes üvegszilánkok komoly életveszélyt jelenthetnek ránk nézve. A filmekben ezt egy speciális „cukorüveg” segítségével oldják meg – annak darabjai ugyanis apró darabokra törnek az érintkezés pillanatában, ezáltal nem okoznak sérülést a színészeknek/kaszkadőröknek. A mozifilmekben használt cukorüveget egyébként bárki könnyedén elkészítheti, akár a saját konyhájában is.

Egyes pisztolygolyóknak elegendő erejük van ahhoz, hogy két emberen is gond nélkül áthatoljanak, más fegyverek pedig még akár az összetettebb anyagokat is képesek átlőni. Egy revolverből leadott lövés például akár három öntöttvas serpenyőn is képes áthatolni. Ha tehát tehetjük, akkor ne egy rossz fiút, hanem valami szilárd tárgyat, mondjuk egy oszlopot válasszunk menedékként - ám még ez sem jelent biztos megoldást.